A hajnali eső jó pár túrázót elriasztott, pedig „rossz idő nincsen… csak az lehet, hogy rosszul vagy felöltözve…” – tartja a mondás. Így aztán 17 túrázó indult Mátrakeresztesen, hogy az ifjúsági tábor parkolójától jó pár szintet begyűjtsön, és jó pár kalóriát elveszítsen. 
A hirtelen emelkedő út nem szegte kedvünket, hiszen Szilárd már félúton Fallóskút felé jelezte, hogy a 10 órára „várt” eső elkerül bennünket. Rohanó, gomolygó felhők alatt kényelmesen bandukoltunk jelzéstelen utakon, hobbit-tanya és gyönyörű rétek mentén. A Mária kegyhely csendjét vidám betyárzsivaj verte fel. Elkészült a kitűzőre esélyes fotó, aztán ereszkedni kezdtünk a Csörgő-patak völgyébe, ahol gyökerekbe kapaszkodva lemásztunk a szurdokba, csak hogy az igazi betyárkaland sem maradjon el.
Innentől megnövekedett a forgalom, mert Sisa Pista derék kollégájáról Vidróczkiról elnevezett teljesítménytúra útvonalán mentünk fel az Ágasvári turistaházhoz. Szerencsénkre az időjárás nem hogy romlott volna, hanem egyre csak szebb lett. A büfé melletti réten víg majális hangulat kerekedett. Megtartottuk a Betyár Év értékelését, kihirdettük a győzteseket, akik átvehették a jutalompólókat és kitűzőket. Az Év túrázója vándordíjat a leányoknál Bakos Kincső 11.F, a fiúknál Micsutka György 10.A vehette át egy éves megőrzésre.
Aki azt gondolta, itt a vége, hát tévedett. Túraévünk utolsó kalandja az Óvár megmászása volt. Igaz, nem sikerült a csúcstámadás, de aki ott volt Velünk, az olyat tapasztalhatott, amit kevés társaság mondhat magáénak. Ha vörös szőnyeget nem is terített a csapat bajba jutott társa elé, de kő, fa, gyökér nem lehetett akadály…
A parkolóba érve nem akaródzott szétválnunk. Jogosan merült fel a kérdés, mikor találkozunk, túrázunk újra együtt. Itt a nyár. Júniusban Széncinegéink-ért szurkolhatunk, júliusban a Bakonyban vándorolunk. Augusztus a tervezés és a pihenés hónapja lesz, hogy aztán szeptemberben újra együtt induljunk az egy és kétnapos túrákra. Bércre fel, szurdokba le, barlangok és sziklák nyomán, hogy tényleg igaz legyen a mottónk:
„Fúdd el jó szél, fúdd el… Hosszú útnak porát.
Keressük meg együtt, Sisa Pista nyomát!”