Navigation

2012. május 9-én rendezte iskolánkban a Diákönkormányzat az Európa-napot. Előzetesen minden osztály kihúzott egy uniós ország nevet és az országról prezentációt kellett készíteni. Május 9-én reggel Totó kitöltése volt a feladatunk, természetesen az Európai Unióról szóló kérdésekkel. Az adott ország nemzeti ételeit kellett elkészíteni és bemutatni. A 4. órában az osztályok előadták az országukról szóló kis jelenetüket, jellegzetes táncukat, zenéjüket, ismeretközléseket. Minden feladat teljesítése értékelve lett, így született meg az összesített végeredmény.

---

A Föld napja alkalmából meghirdetett írópályázatra 30 diák adta be alkotásait. Többségében versek születtek, emellett mesék, novellák is érkeztek. Köszönjük az értékes alkotásokat, hogy szép szavakkal kifejeztétek érzéseiteket, gondolataitokat! Reméljük, továbbra is kedvet éreztek az alkotáshoz!

A műveket két kategóriában értékeltük: vers és próza.

Bächer Iván Otthontalan haza című cikkét olvasva a címben jelölt kérdés kapcsán kétség merült fel bennem. Miért? Mert engem is ugyanaz az érzés kerített hatalmába, mint őt, aki leírta milyennek látja a hazáját: „elhagyott házakat, néptelen „palotákat” lát üresen Budapesten, funkciójuktól, nevüktől megfosztva a végtelenül otthontalan világban”. Mindezt miért? – „ami veszteséges az haljon meg, márpedig ami állami az legtöbbször veszteséges, de azért államosítunk, ha hagyják – fel kell mindent darabolni, átszabni, kiszervezni, külsősre bízni”.
„Vége van a családias langyvilágnak, emberek jönnek és mennek, hol ez a főnök, hol meg az, hol itt dolgozol, hol ott, hol sehol, nincsen már gyökér, nincsen közös múlt, élő legendárium”. Már nincs olyan, hogy valaki ott végezze évtizedek után, ahol kezdte, sőt az a kívánatos, hogy cserélődjenek a dolgozók és a főnök is, hogy semmi köze ne legyen a céghez, az intézményhez – ebben az esetben lesz csak igazán hatékony a rombolás.