Dr. Dégi Zsuzsanna, az MTA Alumni tudományokat népszerűsítő program keretén belül április 12.-én látogatott el intézményünkbe, ahol az angol nyelvi munkaközösség az Angol Nyelv Napja rendezvényéhez kapcsolódóan tartotta meg az előadását.
Az előadásának a TÖBBNYELVŰSÉG ÉS TÖBBNYELVŰVÉ VÁLÁS volt a témája.
Bevezetőként egy kérdést intézett felénk:
Mi fán terem az alkalmazott nyelvészet?
◦ Nyelv és társadalom, nyelv és beszélők közötti kapcsolatot vizsgálja, a nyelvek használatát, alkalmazását, működését
◦ az alkalmazott nyelvészet mindenhol jelen van, ahol a nyelvtudomány és a mindennapi élet összekapcsolódik
◦ CÉLJA a nyelvtudomány eredményeinek hasznosítása a közvetlen társadalmi gyakorlatban, illetőleg más, a nyelvészettel érintkező elméleti tudományokban
◦ Alterületei:
◦ Szociolingvisztika
◦ Nyelvtanítás, nyelvtanulás
◦ Szótárkészítés
◦ Fordítás
◦ Pszicholingvsiztika, neurolingvisztika
◦ Nyelvi jogok, nyelvpolitika
◦ Igazságügyi nyelvészet (forensic linguistics)
◦ Nyelvtechnológia vagy számítógépes nyelvészet (gépi fordítások)
A nyelv és az iskola kapcsolatának legfontosabb állomásai:
v Harmadiknyelv-elsajátítás
v Többnyelvű egyének nyelvtanulása
v Osztálytermi nyelvhasználat
v Idegennyelvtanulási motiváció
A többnyelvűséggel kapcsolatban egy online kérdőívben kérdezte a hallgatóságot.
Az előadónk prezentációjának része volt az alábbi képkocka:
A belső és külső motiváció követte a beszámolóját.
A nyelvi énkép három fő részre osztható:
1.ideális nyelvi énkép: azok a tulajdonságok, amelyeket valaki szeretne a magáénak tudni (vágyak), ennek a része kell legyen az, hogy egyszer majd magas szinten tudnak beszélni a választott nyelven
2.szükséges nyelvi én: az olyan célok, amelyeket a környezet határoz meg (család/társadalom által támasztott kötelességek, felelősség)
3.a tanuló környezete: élmények, tapasztalatok, tanterem, a pedagógus, a tanterv és a csoport, amelyben tanul (Dörnyei 2014: 521).
Végezetül példaképekkel és motivációval zárta gondolatait.
◦ McKay (2002) szerint az emberek könnyebben tudnak azonosulni a velük azonos nemzetiségű nem anyanyelvi beszélőkkel, akik jól használják a nyelvet
◦ Murhpey (1996) kortárs/közeli példaképek (NPRM) fogalmát vezette be – ezek olyan egyének, akik társadalmi, szakmai, érdeklődési és/vagy életkori szempontból közel állnak hozzánk, és akiket a nyelvi tudásuk, vagy nyelvtanulási készségeik miatt tisztelhetünk és csodálhatunk.
◦ Tanárok
◦ Korábbi tanulmányok eredményei azt mutatják, hogy a tanárok képesek befolyásolni a tanulók nyelvtanulási folyamatait, mivel példaképként tekintenek rájuk.
◦ Curry (2019) szerint a nem anyanyelvi tanárok jobban működnek példaképként, mint az anyanyelvi beszélők.
Anyanyelvünk mellett más nyelveket beszélni tehát nem csak azért hasznos, mert ennek köszönhetően kinyílhat előttünk a világ és megértethetjük magunkat otthonunktól távol is, hanem mert egyszerűen okosabbak is leszünk tőle. Kutatások sokasága bizonyítja, hogy a több nyelven tudó emberek agya gyorsabb, mozgékonyabb, könnyebben old meg problémákat és lassabban kopik el.